Ó hirtelen ide-jött emlékezés... és jött vele kínhogy mért pirosakkisírtak a vén szemeim?A meghatódás gyásza és a bánat megmagyarázza:kezembe került apámnaka legkedveltebb kis kalapácsa.'78. aug. 19. 16.30
félve márnem kell értenaponta aggódnom többétemetjük: apám a földéa fájdalom torkon szorít- a kék szeme fénye hűl - nincs lény a földtől a kozmoszigki enyhet ád kínomban osztoziknem vigasz hogy csendes múlttá lényegüldolgos apám barátom bajtársam…