A várandós ifjú asszony mozdulatai
illat-könnyűek vagy sima-selyem-lágyak
a féltő gondoskodás boldog-anyai:
úgy szegi be a habkönnyű pelenkákat
hogy véletlenül se törjön
náluk lágyabb puhaság
nem létezhet semmi a földön

Kis ingeket hímezget
könnyű kabátkát horgol
minden másképpen lett
hogy megfogant az első: a kezdet
valóság lett a vágyott álomból

A védő gyengédség a jövendő utódnak
már most magáról megfeledkezőn
mint az önfeledt madár a mezőn
álmothozó kis altatót dúdolgat
Tartós örömmé válni az is bőven elég
ha megsimogatja a pelyhes pólyán
a méhében érő csöppség pihenő helyét

A képzelet ráfeledkezik: már látja
         ahogy patyolat ágyába
         lefekteti az oltalom
         vagy éltető fényben
fördeti a napos oldalon

a gondos terv mindent biztosít
az ábránd ébren-alvón már szoptat
ringat fürdet tologatja a kis kocsit
     vagy nincs vége-se-hossza
     elmerengve vagy álmodozva
     a becézgető anyai csóknak.